Egy lecsúszott zsákfaluban játszódik, ahhoz képest mégis meglepően pozitív kicsengésű a Loupe Színházi Társulás Az éjjel soha nem érhet véget című bemutatója. De mit jelent itt a fociultrák kedvenc dala? Kritika.
Szeretettel küldik az olimpiai csapatnak és a szurkolóknak.
Lassan tudományos ténnyé válik, hogy az éjjel soha nem érhet véget, de be kell, hogy lássuk: a magyar szurkolók repertoárja egy kicsit szegényes a popdalokat illetően. Pedig Pataky Attila is énekelte már, hogy "Győzni fogunk", és a PUF is tud bulizásra bíztatni – arról nem is beszélve, hogy a Soho Partyban is van még bőven puskapor.
A hivatalos fociindulóvá avanzsált Soho Party-dalt vasárnap este a Bazilika előtt énekelhetjük együtt lelkes amatőrökkel és profikkal.
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) kérvényezte, hogy a meccsek kezdete előtt lejátszott magyar vonatkozású dal a szurkolók kedvence, Az éjjel soha nem érhet véget című 1998-as Soho Party-szerzemény legyen.
